Fúziós energia: túl későn jön a felmentősereg?

Fúziós energia: túl későn jön a felmentősereg?
A napban lejátszódó folyamatok során hihetetlen mennyiségű energia szabadul fel minden másodpercben. A tudósok már régen fáradoznak ennek szabályozott körülmények közötti megismétlésével, mely egy csapásra megoldhatná energiaproblémáinkat. Az anglai Culham falu ad otthont a világ legnagyobb fúziós kísérletének, ahol a Föld vezető fizikusai próbálkoznak a fúziós energia megzabolázásával. A legnevesebb elmék mind úgy vélik, hogy ez a közeljövő legsürgetőbb tudományos kihívása: egy olyan energiaforrás lehetőségét ígéri, amely kimeríthetetlen, környezetbarát és olcsó. A probléma csupán az, hogy a gyakorlatban ezt nem olyan könnyű megvalósítani.

A tudósok már fél évszázada foglalkoznak a témával és még mindig csak azt tudják mondani amit 50 évvel ezelőtt, “talán 30 év múlva kész lesz”. A klímaváltozás és az energiaválság problémája azonban egyre jobban sürget.

A kutatásokat vezető Steve Cowley professzor bizakodó. Véleménye szerint 2015-re meglehet az áttörés és felgyorsulhatnak a fejlesztések. Cowley ezen a paritás elérést érti, ami annyit tesz, hogy a betett energiát túlszárnyalná a nukleáris fúzió során előállított energia. A gyűrű alakú berendezésben folytatott kísérletek során az eddigi legjobb eredmény 16 MW volt 25 MW betáplált áramból. Hogy a technológia kereskedelmileg is megállja a helyét legalább tízszeres hasznosság elérése kellene.

Mi is áll ennek útjában?
A nap belsejében a fúzió a hidrogénatomok egyesülésével jön létre irtózatos nyomás mellett, ami héliumatomot eredményez, hatalmas energiát felszabadítva a folyamat során. A földön azonban ezt a gravitációs energiát csak mesterséges mágneses erőtérrel tudják szimulálni, melynek fenntartásához nagy mennyiségű elektromos áram szükséges – akkora, hogy külön engedélyt kell kérni a villamos művektől, ha beszeretnék kapcsolni a berendezést.

A fúzió során a hélium mellett, magas kinetikus energiájú szuper forró neutronplazma is keletkezik, amellyel turbinákat hajtanának meg az áramtermeléshez. A szélsőséges körülményeket csak a legstrapabíróbb anyagok állják ki, melyeket folyamatosan tesztel a kutatócsoport. Jelenleg a Nap magjánál 20x magasabb hőmérsékletet és a Föld gravitációjának ezerszeresét kell kiállni az alkatrészeknek.

Egy nemzetközi összefogás keretében most újabb tesztreaktort építenek a franciaországi Marseille közelében. A 15 milliárd eurós projektben felhasználják a Culhamban szerzett tapasztalatokat és remélhetőleg 2019-től már nettó energiatermelésre képes üzemben működhet a fúziós erőmű.

A költségek azonban elszállni látszanak, ezért sokak véleménye szerint inkább a megújuló energiákra kellene fordítani azt a hatalmas összeget amelyet a fúziós energiába ölnek, mely talán soha nem lesz kereskedelmileg kifizetődő módon képes az energiaellátásra.

Van aki azt mondja, hogy csak őrült tudósok tudományos fikciója az egész. A projektben résztvevők azonban úgy vélik, hogy a tét túl nagy ahhoz, hogy ne próbálnák meg elérni. De még a bizakodók szerint is csak a századfordulóra lehet érdemben számítani a nukleáris fúzióra. Kérdés, hogy nem lesz-e túl késő és a fúziós energia kutatásába pumpált pénzeket nem kellene-e inkább a már jelenleg is életképes alternatívát kínáló megújuló energiaforrások elterjesztésére költeni.