Autó kipufogógáz nélkül

Autó kipufogógáz nélkül

vagy: Friss levegő a kipufogócsőből A General Motors (GM) által tesztelt tüzelőanyag-cella 2020-ig még nem lesz komoly ellenfele a benzinmotornak. A szakértők úgy vélik, a rendszer nagyon drága és technikailag még kiforratlan. A GM vetélytársai már gúnyolódnak is az angolul „fuel cellnek” nevezett üzemanyagcellán, és azt „fool cellnek”, magyarul „ügyefogyott tartálynak” csúfolják. De mostanában már hiányzik a nagyratörő tervek közül a hidrogén is, amelyhez évtizedek óta a legnagyobb reményt fűzték, hogy egyszer majd a személyautók üzemanyaga lehet. Nemcsak hogy az üzemanyagcellák energiaforrásául nem használják fel még széles körben, de a belső égésű motorok üzemanyagaként sem, pedig a BMW egyik tanulmánytervében ez a megoldás már szerepelt. Mindezek ellenére a McKinsey-tanulmány szerint elképzelhető, hogy a hidrogén jó pár évtized múlva mégis a legfontosabb üzemanyag lesz. A tanulmány megvizsgálta, melyek az egyéb lehetséges fejlesztések. Eszerint 2020-ig a belső égésű és az elektromotor kombinációja sem válik a legfontosabb hajtóművé az autókban. A hibrid meghajtás még abban az évben is lényegesen drágább lesz más rendszereknél.

A tanulmány viszont hosszú életet jósol, mégpedig világszerte, a hagyományos mechanizmusoknak, tehát az Otto- és a dízelmotornak – természetesen állandó tökéletesítés mellett. A 2020-as év autói – ebben minden fejlesztő egyetértett – kisebb motortérrel nagyobb teljesítményt érnek majd el. Kevesebb üzemanyagot fogyasztanak majd, és kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, de még mindig nem lehet róluk elmondani, hogy igazi ökoautók lennének.

A hagyományos technológiák fennmaradása mindenekelőtt az alacsonyabb költségeknek köszönhető. A feltörekvő országokban, Kínában és Indiában a benzin marad az első számú üzemanyag, mert az Otto-motort a legolcsóbb előállítani, azt lehet alacsonyabb áron és a legkönnyebben eladni. Európában és az Egyesült Államokban sincs sok esélyük azoknak a modelleknek, amelyek költséges szerkezetekkel csökkentik az üzemanyag-fogyasztást. Először is a legtöbb autós a sebesség mellett dönt a takarékosság ellenében. Másodszor pedig, ott vannak a technikai akadályok. A tömegfogyasztásra szánt autóknak alkalmasnak kell lenniük legalább négy ember, plusz a csomagok szállítására. Ez, a DaimlerChrysler szerint megkövetel egy minimális tömeget és térfogatot. Ezért szerintük utópia, hogy egy autó száz kilométer alatt egy litert fogyasszon, hiába is valósította meg ezt már egy kísérleti modelljén a Volkswagen.

A zöldek reményei, hogy majd a kisautók megoldják a környezetvédelem gondjait, szintén hiú ábrándnak bizonyultak. Az ilyen ökoautók magas áruk miatt nem tudnak elterjedni.

A magas fogyasztás és a káros anyagok kibocsátása okozta környezetvédelmi gondokat valamikor majd egy igazán erős akkumulátor oldhatja meg. „Tegyük fel, hogy sikerül a lítiumtelepek teljesítményét és hatékonyságát öt-tízszeresére növelni, mi több, még könnyen feltölthetővé is tenni őket, akkor az elektromos autók nagyon vonzóak lesznek” – elmélkedett a Bosch elnöke. Aki szerint valamikor sikerülnie kell annak is, hogy közvetlenül a fényből – az elektromos áram mellett – ipari méretekben elraktározható energiafajtákat nyerjünk, mint például a biomassza és a hidrogén. Ha minden jól megy, negyven év múlva megvalósulhat ez a „fotoszintézis”. A cég egyik kutatócsoportja már dolgozik is a témán.


Cikk beküldés
Tisztelt Látogató, küldjön cikket és ossza meg gondolatait a többi olvasóval.