A klímaváltozás gyorsul a megújuló energiák elengedhetetlenek

A klímaváltozás gyorsul

A klímaváltozás gyorsul, a megújulók elengedhetetlenek
Az Egyesül Nemzetek vezető tudósai szerint a világ nem jó úton halad a globális felmelegedés megfékezésére, ezért a kormányoknak mindent meg kell tenniük a zöld technológiák minél gyorsabb elterjedéséért.

A tudósok szerint minél tovább halogatják a cselekvést, annál nagyobb árat fogunk fizetni később a káros anyag-kibocsátás csökkentésének elmulasztásáért. A legutóbbi adatok igen riasztóak, ugyanis 2010-ben új rekordot döntött a karbonkibocsátás, amint a világ országainak gazdasága új erőre kapott a válságot követően.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai alapján a szén-dioxid emisszió több mint 5.9%-kal emelkedett a 2010-es évben, gyorsítva a globális felmelegedés ütemét. Mindez még több árvízhez, szárazsághoz és a tengerszint emelkedéséhez vezet. Ez az adat fölöttébb aggasztóan hat annak fényében, hogy mostanában mennyire napirenden tudhatjuk a kormányok egymást követő bejelentéseit a zöld direktívákat illetően. Azt hihetnénk nincs miért aggódnunk, ugyanakkor az adatok nem ezt támasztják alá és sürgetővé teszik a tiszta technológiák gyakorlati elterjedését.

A kormányok ösztönző szerepe a technológiák piaci bevezetésének kezdeti szakaszában kritikus fontosságú, egy bizonyos idő után a váltás folyamata a fosszilis energiahordozókról a megújulókra már önfenttartó lehetne. Ezzel szemben egyes kormányok már most kezdik megvágni támogatási rendszereiket költségvetési okokra hivatkozva. Kérdés, hogy ezekben az országokban vannak –e már annyira piacérettek a megújulók, hogy azok további terjedése fenntartható pusztán a piaci igényekre alapozva.

80 SZÁZALÉK 2050-RE. ELÉRHETŐ?
Egy jelentés szerint, melyet a Kormányközi panel a klímaváltozásért (IPCC) nevű szervezet készített a múlt hónapban, a megújulók optimális esetben a 2050-re a világ energiatermelésének akár 80%-át is képesek lennének fedezni. A legvészjóslóbb forgatókönyv esetén viszont részesedésük megrekedhet a 15%-os szinten, ami csekély emelkedés csupán a jelenlegi 13%-ról.

A megújulók sokszor hiányt szenvednek kockázati tőke-befektetőkben, ugyanakkor az olajtársaságok dollármilliókat sem sajnálnak kutatásokra, még ha azok gyakran eredménytelenül is zárulnak. A zöld technológiák megkérdőjelezhetetlen előnyei a fosszilis üzemanyagokkal szemben már sok újításokra nyitott cég figyelmét felkeltették, mint például a keresőóriás Google, aki szinte naponta áraszt el minket bejelentéseivel a megújulókba tett újabb befektetéseivel kapcsolatban.

A mai napig sok vita övezi az emberi tevékenység klímaváltozásban játszott szerepét, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen, hogy szén-dioxid kibocsátásunk gyorsítja a folyamatot, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megfékezzük a katasztrófát. A tudósok szerint 2 Celsius fok alatt kell tartanunk a felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szintekhez képest, hogy a klímaváltozás még kezelhető legyen, habár még ez is jelentős következményekkel jár majd a földművelésre nézve a trópusi- és szubtrópusi régiókban.

A jelenlegi trend folytatódásával 3-6 Celsius fok között lenne a felmelegedés szintje a század második felére és Földünk a jelenlegi képtől eltérően gyökeres változásokkal kellene, hogy szembenézzen. Csak remélhetjük, hogy az adatok kellően figyelemfelkeltőek és a kormányok intézkedései a közeljövőben fenntarthatóbb pályára állítják a gazdaságot, megfékezve a globális katasztrófát.

A FÖLGÁZ NEM SEGÍTHET
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) véleménye szerint, bár sokan szívesen látnák a földgázt potenciális alternatívaként a kőolaj utáni időkre, a földgáz alapú világgazdaság legalább 3.5C fokos átlaghőmérséklet emelkedéshez vezetne, ami kezelhetetlen problémákat jelent.

A jelenlegi tendencia folytatódásával a földgáz körülbelül a világ energiatermelésének negyedéért lesz felelős 2035-re az IEA tanulmánya szerint, ami már katasztrofális következményekkel járna. Habár a földgáz a „legtisztább” fosszilis üzemanyag, mégis egy környezetszennyező energiahordozó. Ezért hiába kínálkozik kézenfekvő megoldásnak a fukusimai eseményeket követően az atomenergia pótlására, ezzel csak egy újabb problémát teremtenénk, mely ellehetetlenítené a klímaváltozás elleni harcot.

A kormányoknak bátor döntést kell meghozniuk, mikor a zöld energiatermelés mellett kampányolnak nehéz terhet róva a költségvetésre. A földgáz olcsó alternatívának kínálkozik, de hosszútávon nem megoldás és hatalmas károkat okozhat a megújuló energia projektek ellehetetlenítésével. Egyes alternatív megoldások, mint például a szélfarmok, már most is kompetens áron kínálják az energiát és a napenergia is közel jár ahhoz, hogy életképes versenyzővé váljon.

A zöld technológiákba való invesztálásnak folytatódnia kell, hogy hatékonyan harcba szállhassunk a globális felmelegedés ellen. Ha ennek ellenére újabb gáztüzelésű erőművek épülnek, végérvényesen holtvágányra állítjuk jövőnket, ugyanis ezeknek a létesítményeknek az élettartama legalább 25 év.

A közelmúltban sorra fedezték fel az eddig elérhetetlen, úgynevezett „nem hagyományos” gázlelőhelyeket, mely a földgáz újabb „aranykorával” kecsegtetnek. A nem hagyományos forrásokkal együtt a jelenlegi szintű földgázfelhasználást 250 évig fedező készlet áll rendelkezésre az IEA szerint és minden vetélytárs problémákkal küszködik. A szén kiemelten környezetszennyező, az olajkészletek apadnak, a megújuló energiák még viszonylag drágák, az atomenergia veszélyes, ezért a földgáz nagyon nyerő ötletnek tűnhet. Sok gázipari cég próbálja az utóbbi időben környezetbarátnak feltüntetni magát a nagyobb támogatottság érdekében. De a földgáz használatának is megvannak az árnyoldalai.

Elméletben a földgáz elégetése csak feleannyi karbon-kibocsátással jár a szénhez viszonyítva. Ez az állítás azonban nem fedi teljes mértékben a valóságot, ugyanis az olyan források kiaknázása, mint a palagáz rengeteg energiát emésztenek fel a kitermelés során. Az Egyesült Királyságban pedig többször földmozgáshoz is vezetett a kitermelésnél alkalmazott ún. „törési” eljárás, melynek folytán vízzel és vegyszerekkel lazítják fel a kőzetet, hogy kinyerhetővé váljon a rejtett gázkészlet. A palagáz kitermelése során emellett jelentős a vízszennyezés és veszélyes gázszivárgás is felléphet.

VESZÉLY: CSÖKKEN A SZÉN-DIOXID PIACI ÁRA
A globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességét megkérdőjelezik a karbon emissziós-piacot ért legutóbbi kritikák is. Az Európai Unió szén-dioxid piacát eláraszthatják a felesleges karbonkvóták az elkövetkezendő évtizedben, alacsony árakat kínálva és ezzel a zöld energiába irányuló befektetéseket aláaknázva, hívta fel a figyelmet a közelmúltban az EU öt nagy energiavállalata, köztük a brit Scottish and Southern Energy és a dán Dong közszolgáltató. Az alacsony árak visszavethetik a megújuló energiák térnyerését, ezért az EU törvényhozásának részéről az energiahatékonysági előírások további fokozása szükséges a közlekedésben, az épületekben és az iparban.

Némely vélemények szerint azonban hiba volna az EU szén-dioxid emisszió szabályozására létrehozott megoldásának, a Kibocsátás Kereskedelmi Rendszernek (KKR) a további szigorítása. A KKR közel 11,000 céget és erőművet foglal magába, kötelezve őket, hogy karbonkvótákat vásároljanak minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxid után, így csökkentve szennyezésüket, ahogy évről évre szűkösebbé teszik a számukra rendelkezésre álló ingyen kvótákat.

Az energiahatékonyság növelése ugyanakkor csökkenti az igényt a kvótákra, így azok továbbra is a piacon maradva értéküket vesztik. Áruk egyes előrejelzések szerint akár teljesen a nulláig zuhanhat a piac összeomlásával egyidejűleg. Ebből a különösen környezetszennyező szektorok profitálhatnak, mint amilyen az acélipar is, viszont a megújuló energia szektor – mely szabadon felhasználható kvótákat kap a környezetkímélő energiatermelésért – sokat veszíthet az eredeti célnak merően ellentmondva.

Az érintett cégek éppen ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rendszert és a jövőben vonja ki a piacról az energiahatékonyság növelése során felszabaduló felesleges kvótákat. Ellenkező esetben az árak a fosszilis megoldások felé hajthatják a piaci szereplőket. A Bizottság egyenlőre elzárkózott a rendszert érő kritikák kommentálásától.

A szén-dioxid kibocsátás és annak hatásai igen összetettek, de mindenképpen sürgősen megoldást kell találnunk a problémára. A tétlenségnek saját jövőnk láthatja kárát, a lassan kibontakozó problémák, a szárazságok és árvizek miatt rengeteg ember veszítheti el otthonát és kényszerülhet a költözésre. Mindenki érintetté válik, ugyanis a „klímamenekülteknek” új lakhelyre lesz szüksége. Számuk évről évre fokozódik. Ki fogja meghallgatni kiáltásukat?

Forrás: http://energiaparkett.hu
A cikk a szerző engedélyével jelent meg az oldalon.


Cikk beküldés
Tisztelt Látogató, küldjön cikket és ossza meg gondolatait a többi olvasóval.