Napenergia

Napenergia
Napunk a a földi élet elsődleges energiaforrása.
Födünk másodpercenként 50 milliárd kWh energiát kap a Naptól. Ez a hatalmas fúziós erőmű, már évmilliárdok óta üzemel. A Napban hidrogén alakul át héliummá, roppant gravitációs nyomás mellett extrém magas hőmérsékleten. A nap felületének hőmérséklete 6000 Kelvin.

A Nap hatalmas tömegében, amely a naprendszer több mint 99%-a az évmilliárdos működés ellenére még mindig több mint 70 % hidrogén üzemanyag van, ami szinte kimeríthetetlen energiaforrásként értelmezhető.

A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. A napenergia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás.

Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.

Építészek is egyre gyakrabban használják a fotóvillamos rendszert. Például a napelemek kiválthatják a hagyományos tetőszerkezeti elemek (pl. cserepek) használatát. Rugalmas vékony filmlemezek illeszthetők az elektromos tetőszerkezetre, miközben a félig áttetsző modulok érdekes keverékét adják a fénynek és az árnyéknak. A fotóvillamos cellák forró nyári napokon a légkondicionáló miatti megnövekedett energiaigény kielégítését is segítik.

A naperőmű a megújuló energiaforrások egyik fajtája. 2003-ban több mint 700 megawattóra energiát állítottak elő világszerte napenergiából. A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Tim Flannery ausztrál kutató szerint az emberiség azon válaszút előtt áll, hogy a nukleáris energiát akarja használni vagy nap- és szélerőműveket készít.

Az első erőmű (Barstow, CA, Mojave-sivatag) 1982-1988-ban épült. A második erőmű (Barstow, CA, Mojave-sivatag) az első továbbfejlesztett változata, 1994-1999 között épült. Ahol a hőmérséklet 95 °C felett van, ott a CSP naperőművek csövei 150 és 220 °C-ot is elérik. A naperőművek részei: napelem, napteknő, naptorony, naptányér, napkémény, naptó.